Dior 1947 táján tett szert világhírnévre “New Look” nevű kollekciójának köszönhetően, amely érzékiségével, az általánosan karcsú szabásvonalakkal és az alakkövető felsőrészekkel valami egészen új, vérpezsdítő dolgot kölcsönzött az addigi női öltözködésnek.

A divatház darabjaiért nem csak Evita Perón, Ava Gardner, Grace Kelly, Edith Piaf, de Jackie Kennedy, minden idők legstílusosabb “first lady”-je is a végletekig rajongott.

A divat nagykövete

Normandiában, egy mosószerekkel foglalkozó nagyiparos család legújabb tagjaként látta meg a napvilágot 1905-ben Christian Dior.

Az elhíresült anekdota szerint a kamaszkorú fiúról egy jövendőmondó azt jósolta, hogy egyszer asszonyok fogják majd áldani. Dior ekkor még nem is sejthette, hogy a jövőbelátónak igaza lesz és több mint ötven évvel a halála után nők milliói foglalják imába a nevét és áldják csodás ruhakölteményei, parfümjei és táskái miatt.

Christian Dior

Az I. világháború pusztítását átvészelve a fiatal Christian Párizsba költözött, hogy anyja kívánságának eleget téve beiratkozzon az Ecole des Sciences Politiques-ra és diplomáciát tanuljon.

Ám hamar rájött, hogy a politika helyett inkább a művészetek és a divat világa érdekli, így a szülői nyomás ellenére 1926-ban otthagyta az egyetemet, anélkül, hogy megszerezte volna diplomáját. Mivel nagyon jól rajzolt, egy ideig saját skicceit árulta, hogy megéljen. Később, apja egy nagyobb összeggel kisegítette fiát, így Dior 1928-ban saját galériát nyitott és többek közt Salvador Dali, Picasso és Matisse festményeit árulta.

Az 1930-as évek gazdasági válsága és egy hirtelen jött betegség aztán véget vetett a boldog, festmények között töltött időknek: apja csődbe ment, Christian galériáját pedig be kell zárni. Családi tragédiák sorozata után Dior kalapok tervezésére adta fejét és olyannyira jól csinálta, hogy munkájára Nina Ricci mellett még a legnagyobb divatikon, Coco Chanel is felfigyelt.
A jólétnek ezt az időszakát a II. világháború szakította csak meg. Diort besorozták, azonban katonai pályafutása sem tartott tovább, mint diplomáciai tanulmányai: 1940 júniusában már Provance-ba költözött, hogy végre a divatnak szentelhesse életét és beteljesítse a jövendőmondó jóslatát. Először katonafeleségeket öltöztetett, majd a világháborút követően, 1946-ban megnyitotta saját divatházát Párizsban.

A nagy áttörés

Dior az 1947-ben létrehozott “New Look” kollekciójával vált világhírűvé. Sikerének legnagyobb titka az volt, hogy mindig megérezte mire is vágynak igazán a nők.

Monica Bellucci Dior táskával

A háború után az elegáns és nem utolsó sorban tehetős hölgyek megunták a Chanel kollekcióiban is domináló merev, férfias vonalakat. Dior éleslátásának köszönhetően könnyen felmérte a hölgyek igényeit, így olyan ruhák tervezésébe kezdett, amelyekben a nők ismét nőnek érezhették magukat. A háború előtti idők ruháival megteremtette a háború utáni idők divatját. A “New Look” kollekcióban a keskeny és lekerekített vállakkal finomította a ruhák vonalvezetését, ismét hangsúlyossá tette a kebleket, és a karcsú derekat. A nőies elegancia teljes hatását hosszú, hátul úgynevezett Dior-hasítékkal díszített harangszoknyával érte el. A ruhákat számos díszítés tette még lenyűgözőbbé, s egy estélyi ruha gyakran 80 méter anyagból készült. Kreációi az elit igényeit kielégítették, míg a tömegeket ámulatba ejtették.

Tehetséges amatőr

Művésznek, valóságos zseninek tartották Diort a divatvilág bennfentesei. Igaz, nem volt képzett szakember, csak egy tehetséges amatőr, aki folyamatosan tanult bele a divatszakmába, de kitartásával és elkötelezettségével a legnagyobbak közé emelte magát. Egy-egy sikeres kollekció után általában elvonult a nagyvilág szeme elöl. Ebben az inspiráló magányban vázlatrajzok százait ontotta. Közel 10 éves virágkora alatt közel 100 ezer ruhadarabot tervezett, 16 ezer szabásmintát felhasználva, mintegy 1600 kilométer anyagból.

Az 50-es években csillaga fényesebben ragyogott, mint valaha. Sztárok szabászaként emlegették: olyan hírességeket öltöztetett, mint Ava Gardner, vagy Brigitte Bardot. 1950-ben megkapta a Becsületrendet, öt évvel később pedig a Time magazin őt választotta az Év Emberének. Fiatal tervezők sorát indította el a pályán, előkészítve saját utódlását is: 1955-ben asszisztensként nála kezdett a mára már szintén világhírű ikon, Yves Saint Laurent is. Aztán nem sokkal később Dior elérkezettnek látta az időt, hogy visszavonuljon. A mester 1957 október 23-án halt meg Olaszországban, szívroham végzett vele.

Dior halála azonban nem jelentett egyet a divatház hanyatlásával, melynek művészeti vezetését a fiatal Yves Saint Laurent vette át. A mester utódai máig arra törekednek, hogy a régi szellemiség mellett a modern igények kielégítésével kápráztassák el a 21. század hölgyeit.

Filákovity Radojka
(pályázati munka)