Divat és kultúra

2011. július 26. cikke.

Európai szemmel furcsának tarthatjuk a keleti népek vagy egyes törzsek szépségideálját.

Természetes úton kényszerítik testüket a deformáltságra, legyen szó nyakról vagy lábról, ugyanúgy nem szempont az egészség, mint a nyugati plasztikázott társadalmakban.

A különbség az, hogy míg az utóbbiban az átformálás a szépséget szolgálja, addig az „idegen” kultúrákban hagyomány.

A burmai Kayan törzs

Az egyik leghíresebb törzs, mivel nőtagjaik akkor vonzóak, ha hosszú a nyakuk. Ezt a procedúrát öt éves korukban kezdik, amikor rézgyűrűket raknak a nyakukra, s kétévente egyre növelik ezek számát. Nyilván ezeknek a gyűrűknek is súlya van, ami a nők vesztét okozza.

Kayan törzsi viselet - Myanmar (Burma)

Idővel eltörik a kulcscsontot, összenyomják a mellkast, amíg viselőjük akár bele nem hal. Ha levennénk ezeket a merevítőket, azonnal kitörne a nyakuk, mivel az itt található izmaik teljesen tartatlanok, és az egész nyak természetellenesen megnyúlt. Napjainkban már nem kötelező viselet a törzs nő tagjainak, de egyesek hagyományőrzésből viselik, no meg ugye imponálni akarnak a turistáknak is.

A japán és kínai kultúra

Japánban és Kínában több millió nőt csonkítottak meg egy puszta ideál miatt: minél kisebb egy nő lába, annál kívánatosabb. Itt is szintén már gyermekkorban fáslival szorították vissza a lábat, mivel egy új sarkat akartak létrehozni, ezzel a lábfej méretét jelentősen lecsökkentve. Ahogy nő a gyermek, egyre kisebb cipőkbe kényszerítik a lábát. Az így kapott testrész inkább emlékeztet patára, mintsem kecses női lábfejre – a mi szemünkkel. Ezek a keleti kultúrák kívánatosnak tartják a billegő járást, ami csak ilyen lábakkal lehetséges. Az állandó nyomorgatás által ezek a nők életük végéig lábpanaszokkal küzdenek, sok fertőzést kapnak el, gyakori a szövetek elhalása, a lábfej kifekélyesedése. Az elhalt szövetek pedig az említett fertőzések által elüszkösödnek.

A namíbiai Himbák

Egy azok közül a törzsek közül, melyeknek sikerült megőrizniük az eredeti létformájukat. A külvilágtól elszeparáltan élnek, s a régi életmódot követik. Asszonyaik két szempontból is szembetűnnek: testüket s hajukat egyaránt vörös színűre festik, hajuk részben körbeborotvált, a megmaradt rész pedig vastag fonatokból áll. A fonatok végén a haj mint egy nagy pamacs áll, elég bizarr látványt nyújt. A nők felsőteste mindig fedetlen, ha városba mennek vagy idegen érkezik falujukba mindig fűszoknyában és tetőtől-talpig vörösen fogadják az odaérkezőt.

Nyugati őrület

A fűzőket már egy korábbi cikkben említettem, hogy mekkora divathullámot jelentettek a nők köreiben. Mint mindig persze, voltak olyanok is, akik nem elégedtek meg a teljesen lefojtott hassal, hanem hála a plasztikai sebészetnek a hiányolható lengőbordákat eltávolítatták. Derékméretük jelentősen csökkent, illetve a fűző nem törte össze ezeket a bordákat, amelyek esetlegesen átszúrhatták akár a májat is. Persze ezek a műtétek nagy kockázattal járnak, illetve a terület, amelyet ezek a csontok védnek szabadon maradnak.

A cikkhez nincsenek még hozzászólások.

Szólj hozzá valamit Te is!