Szinte minden nőben és férfiban felmerül a kérdés egy esetleges szakítás után, hogy hol rontottuk el? Mit vétkeztünk a másik fél ellen? Helyre lehet hozni sokadjára is? Mit tegyek? Elmúlik a fájdalom? Ezek mind általános kérdések és nem mindig kapunk rá megfelelő válaszokat.
Sokat gondolkoztam, hogy megírjam-e ezt a cikket. Úgy döntöttem, hogy megírom, de most nem általános dolgokról fogok írni. A saját tapasztalataimról és hibáimról, melyeket elkövettem a párkapcsolatban. Kezdem az elején.
Megismertem egy fiút, aki nagyon sokat jelentett nekem. A barátsága volt az enyém, olyan érzés volt vele lennem, mintha csak a mennyországban lettem volna. A bizalmasom volt és ugyanígy én is neki. Majd feláldoztam a barátságunkat és hagytam, hogy a szívem diktáljon.
Önző voltam, csak magamra gondoltam, nem érdekelt, hogy ő miképpen érez. Pedig csak féltem kinyitni a szívem. Próbáltam szeretni, úgy mint senki mást a Földön. De elkövettem életem legnagyobb hibáját. Ki akartam sajátítani, hogy csak az enyém legyen. Nem engedtem el sehová. Mondhatjuk úgy is, hogy megtiltottam neki, hogy a barátaival lehessen. Magamhoz akartam láncolni, nem törődve azzal, hogy ő mit is szeretne.
Természetesen két emberen múlik egy párkapcsolat. Mégis úgy érzem, hogy én vagyok a legfőbb hibás, még akkor is, ha tudom, hogy ő is hibázott. Nem tudtam teljesen boldoggá tenni és ezt nagyon bánom. Megváltoztam érte, de csak megértőbb és türelmesebb lettem. A vége az lett, hogy szakítottunk.
Így utólag, tisztább fejjel rájöttem pár dologra. A szív szava a leghangosabb és a legerősebb. Ettől függetlenül próbáljuk az eszünket is használni egy kapcsolatban. Gondolkozzunk mielőtt cselekszünk. A dolgok úgy történnek, ahogyan mi alakítjuk őket. Akár tudunk erről, akár nem. Mindig magunk alakítjuk a saját sorsunkat. Erre azonban sok esetben csak utólag jövünk rá.
Mindig tudunk valami újat tanulni a hibáinkból és ki tudjuk azokat javítani. Abban is biztos vagyok, hogy egy párkapcsolat akárhányszor újra kezdhető, ha úgy döntünk. A nehézségek árán tudjuk majd értékelni a másik felet és magát a párkapcsolatot. Szembe kellett néznem azzal a ténnyel, hogy elvesztettem. Ilyen esetekben semmiképp sem szabad egy másik kapcsolatba menekülni, csak azért, mert elvesztettünk valakit. Ez annyit jelentene, hogy a másik személyt csak egy eszköznek tekintjük, aki segít elfelejteni és enyhíteni a korábbi töréseket. Ez tilos!
A legfőbb hibák egy párkapcsolatban:
- kisajátítás
- bizalomhiány
- féltékenység
- túlzott ragaszkodás
Büszke vagyok annak ellenére, hogy most a szívem romokban hever, mert szerethettem egy fiút három éven keresztül, aki egy nagyszerű ember és mérhetetlenül nagy szíve van. Megtanultam mellette, hogy mi az igazi szerelem és ezért hálás leszek neki, akárhogyan is alakultak a dolgok. Legyetek mindannyian büszkék arra akit szerettek vagy szerettetek és csak a szép emlékekre szabad gondolni.
Remélem nektek is tanulságos volt a történetem és megfogadjátok a tanácsaimat. Az okos ember tanul a másik ember kárából, hibáiból. Ezért osztottam meg veletek ezt a történetet, hogy ne essetek bele ezekbe a hibákba. Mindig van megoldás mindenre, bármi is történt a múltban. Csak a jövő számít.
1. Magyar Anikó − 2009. november 12. 16:34
Drága Barátnőm!
Sajnálom, hogy így alakult, remélem hamar túlteszed magad rajta.
Én melletted vagyok és nagyon szeretlek:)
Sok puszi
2. Takács Diána − 2009. november 21. 20:50
Szia! Köszönöm az együtt érzésedet! Puszi! Szia
3. Jasztrab Bea − 2009. november 21. 21:05
Kedves T.Diána! Többek nevében is szeretném megköszönni neked,hogy felvállaltad a saját történetedet,hogy tanuljunk belőle, hiszen ezzel a cikkeddel segítesz belátni a hibákat és mostantól talán kitudjuk őket kerülni.További Jó cikk írást kívánok neked és remélem a Te párkapcsolatodat is helyre lehet hozni!Szia J.B.
4. Juhász Kittina − 2010. február 14. 20:14
Szia, ne haragudj meg, de nem birtam ki hogy ne irjam ide a véleményem, elöször is a témája nem rossz, de viszont helyesírásra több időt is fordíthattál volna.
5. Szalay Krisztián − 2010. február 17. 11:46
Kedves Kittina! Mindenek előtt elnézést kérek tőled és az olvasóktól munkatársam nevében is. Valóban voltak hibák a cikkben, amiket azonnal javítottunk. Köszönjük az észrevételt, további kellemes olvasást kívánunk!