Volt egyszer egy tizenhat éves kelet-franciaországi fiú, aki – épp, mint a mesékben – szerencsét próbálni ment Párizsba. Inasnak szegődött egy utazóládák készítésével és csomagolással foglalkozó vállalkozóhoz, ahol megtanulta a bőröndkészítés minden apró mozzanatát.

Az iparág ekkor kezdett virágozni: az első vasútvonal elkészülésével ugyanis az utazás egyre kényelmesebbé vált – és ez által csábítóbbá is. A fiatal Louist gyakran hívták előkelő családok házaihoz, ahol az utazni készülő hölgyek és asszonyok poggyászát kellett előkészítenie, bepakolnia. Vuitton egyre ismertebbé vált az úri körökben: őt hívatták akkor is, amikor III. Napóleon és udvartartása Párizs elhagyására készülődött.

1854-ben aztán saját üzletet nyitott a francia fővárosban, a párizsi Operaház mellett. Vászonborítású, lapos utazóládái – a régi és nehéz, domború tetejű bőröndök helyett – gyorsan népszerűvé váltak a vasutat használók körében.

Rohamosan növekvő népszerűségének köszönhetően Vuitton 1860-ban saját műhelyet alapított és olyan nagyságoknak lett a beszállítója, mint II. Sándor, orosz cárnak, vagy XII. Alfonso spanyol királynak. Később, 1885-ben aztán megnyitotta első külföldi üzletét is, Londonban.

A századfordulón Louis Vuitton fia, Georges vette át a vállalat irányítását, hogy folytassa apja munkásságát. A siker töretlen maradt: 1914-ben a Champs Élysées-n megnyitotta kapuit a világ akkori legnagyobb, utazási kellékeit árusító üzlet, amely a már világméretűvé vált hálózat központja lett. A cégnek ekkorra Nizzában, New Yorkban és Buenos Airesben is volt üzlete.

A II. világháború okozta sokk kiheverése után az ötvenes években újra éledezni kezdett az európai gazdaság, a Vuitton cég pedig alapításának száz éves évfordulóját ünnepelte. A jeles esemény alkalmából a vállalat új központba költözött, Gaston Vuitton pedig tökéletesített egy olyan technikát, amelynek köszönhetően puha oldalfalú, vízálló utazótáskák készítését tette lehetővé. A nyolcvanas évek közepére aztán Európában, Amerikában és a Távol-Keleten is több mint ötven Louis Vuitton üzlet működött.

1987-ben ismét fordulópont következett be a cég történetében, a Louis Vuitton összeolvadt a Moët Hennessy-vel és létrehozta az LVMH Group-ot. Azóta, a már huszonhárom éve tartó házasságból számos sikeres gyermek született: ruházati cikkek, kozmetikai termékek, exkluzív italmárkák, óra- és ékszermárkák. A Louis Vuitton pedig kibővült termékskálával ugyan, de továbbra is kézzel készített táskáival hódít. A tökéletességet, pedig nem csak a márkanév garantálja: ugyanis számos híresség, mint Uma Thurman, Naomi Campbell, Sarah Jessica Parker, Elizabeth Hurley, vagy Renée Zellweger szekrényében is ott lapul egy-egy LV monogrammal ellátott darab. Az ő ízlésükben pedig nyugodt szívvel bízhat az ember. Mára ötvenkét ország, 354 üzletében forgalmazza a világ legkeresettebb luxustermékeinek számító, LV monogrammal ellátott táskáit, ruháit és egyéb kiegészítőit.

Ahogy a márka világkörüli hódításainak száma egyre gyarapodott, már sejteni lehetett, hogy eljön az idő, amikor Kelet-Európát is ostrom alá akarja majd venni. Így is történt: 1998-ban elsőként Prágában vert sátrat a divathadsereg legmeghatározóbb katonája. Később – az orosz elit nőtagjainak hatalmas örömére – Prágát Moszkva követte a sorban, 2002-ben. Itt egymás után rögtön két üzlet is nyílt. A régióban elért sikerek után egyértelművé vált a Louis Vuitton számára, hogy tovább kell folytatnia megkezdett hadjáratát, és meg kell szilárdítania pozícióit a kelet-közép-európai országokban is.

A vállalkozás már évek óta figyelte a magyar piac fejlődését, mígnem 2006-ban elérkezettnek látta a pillanatot arra, hogy megnyissa első budapesti üzletét az Andrássy úton.

Magyarország ekkorra – július 12-ére – hivatalosan is megérett a nagy feladatra: a luxusmárkák forgalmazására. Tehát hazánkban megtalálható az a réteg, amelynek igénye és lehetősége is van luxustermékek megvásárlására. Ezt az a meglepő tény támasztja alá, hogy az üzlet vásárlóinak 60-80 százaléka magyar és nem külföldi.

A költözés során már az üzlet kiválasztása is nagy jelentőséggel bírt. Olyan impozáns helyszínt kellett keresni, amely megfelel a cég által képviselt értékrendnek. Így esett a választás az Andrássy útra, amely a francia főváros sugárútjainak hangulatát idézi. Az Operaház tőszomszédságában lévő 155 négyzetméteres üzlethelyiség és az elegáns környezet méltó választásnak bizonyult egy divatóriáshoz. Már csak abból a szempontból is, hogy a Louis Vuitton első üzlete a francia fővárosban, 1854-ben a párizsi Operaház mellett nyitotta meg kapuit. A budapesti Vuitton üzletben ugyanabból a kínálatból, színekből, formákból válogathat a vásárló, mint a világ 52 országában jelenlévő 354 üzletben is.

A magyarországi Louis Vuitton személyzete hat főből áll. Ők inkább tekinthetők a vevők tanácsadóinak, a márka képviselőinek, mint klasszikus értelemben vett eladóknak. Feladatuk ugyanis a termékek bemutatása, a cél pedig nem minden áron az eladás, hanem az, hogy a vevő elégedett legyen a vásárlást követően. Felvételüknél fontos követelmény volt az angol nyelv felsőfokú ismerete, továbbá egy második nyelv szintén magas szintű művelése. A diploma ugyan nem tartozott a fő kritériumok köze, az üzlet megnyitásakor mégis minden munkatárs rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Emellett az ügyfélközpontú hozzáállás, a kiváló kommunikációs készség, a maximalista beállítottság, valamint a reprezentatív megjelenés is döntő tényező volt a felvételnél.

Termékeiket Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Svájcban, 13 műhelyben kisipari módszerekkel gyártják. A munkálatokat a cégalapítástól számított ötödik generáció tagja, Patrick-Louis Vuitton őrző szemei felügyelik. Az így létrejött műremekek ára kimeríti a “borsos” fogalmát, ennek ellenére Párizsban például egészen karácsonyig egy órával korábban zárnak a Louis Vuitton üzletek, hogy néhány hónapig még kitartson az árukészlet.

Filákovity Radojka
(pályázati munka)