Madarat tolláról, embert táskájáról

2011. március 16. cikke.

Ha valaki sokat járkál a városban és azt nyitott szemmel teszi, valamint a divatot sem veti meg, különös felfedezést tehet.

Sokat hallottunk már arról, hogy ha valakinek van kutyája, az általában hasonlít a gazdájára bizonyos tulajdonságait illetően, vagyis ha látjuk a kutyát, feltételezéseink lehetnek a gazdáját illetően. Ma már a táska is hasonlóan árulkodó jel lehet az ember jelleméről. Mind anyag, mind pedig színt és formát illetően. Az egyes darabok különböző ruhákkal és cipőkkel való variálása is más-mást mutat. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy minden esetben összeillő legyen az éppen magunkra öltött ruha a táskánkkal.

Ez persze nagyon nehéz egy olyan nő számára, aki nem engedheti meg magának, hogy 5-10 táskája legyen. Ebben az esetben leginkább az a célravezető, ha van egy fekete és egy fehér táska, így nem tévedhetünk nagyot ezek cserélgetésével. Régebben a vászon és a szövet táskák hódítottak ám mára szinte telesen átvették a helyüket a bőrből, illetve műbőrből készült modellek. Praktikussági szempontból is könnyebb dolgunk van egy bőrből készült táskával, mert nemcsak, hogy nem ázik be ha esetlegesen elered az eső, de ha bármilyen piszok kerül rá, azt is könnyedén eltávolíthatjuk anélkül, hogy a mosásba rakjuk, aminek következtében napokig kéne hiányolnunk.

A táska mérete sem elhanyagolható fontosságú. A túl nagy táska az alacsonyabb nők számára nagyon előnytelen lehet. Megrövidíti lábukat és tömzsibbnek látszik tőle viselője. Az indokolatlanul nagy táska pedig nem csak esztétikai, de ortopédiai szempontból sem előnyös. Ha nagy táskát veszünk, pedig egy kisebb is elég lett volna kincseink tárolására, akkor akarva, akaratlan meg szokták tömni a nők más, nem létszükségletű kacattal, ami aztán egyrészt magába rejti az éppen rezgő telefont, amit fel akarnánk venni, vagy a mindig rejtélyes módon a táska alján bujkáló kulcsokat. Ezeken felül, ha nem jó a táska kialakítása, még a gerincünk is megsínyli a rossz választást.

Hihetetlennek tűnhet egyesek számára, de egy jól megpakolt női retikül is lehet 5 kg körüli, ami pedig már réges-rég nem a „karon, könnyedén egész napon át probléma nélkül hordható” kategória. Nagy örömömre szolgált, amikor felfedeztem, hogy kezdenek újra divatba jönni a vállon átvethető táskák. Nem csak sportos, hanem igazán elegáns, nőies változatok is megtalálhatóak a boltokban.

Van még egy szempont, amire sajnos mostanában nagyon is kell figyelni: a táska „biztonsági rendszere”. Nem mindegy ugyanis, hogy hol és milyen cipzárja, gombja, kapcsa van az egyes táskáknak. Talán az egyik legjobb megoldás, ha a telefonnak, pénztárcának, MP3 lejátszónak külön zárható helye van, így időigényes azokat megtalálni és kikotorászni a zsebtolvajoknak. A lényeg, hogy lehetőleg ne olyan táskát válasszunk, amibe bárki, bármikor belenyúlhat és esélyünk sincs arra, hogy minden darabja megmaradjon táskánk tartalmának, amikor egy hosszú nap után hazaérünk.

Ha pedig már mindent tudunk a táskák formájáról, anyagáról, stílusáról, akkor nincs is mást tenni, mint nyitott szemmel járni az utcákat, figyelni, hogy a jó ízlésű nők miként kombinálják kiegészítőjüket és pillantást vetni a saját készletünkre, hogy legközelebb minket nézzenek meg vágyakozva és mondván: „Milyen kifinomult ízlése van ennek a nőnek, a táskája nemcsak a ruhájához, de még a cipőjéhez is tökéletesen passzol.”

Balázs Barbara
(pályázati munka)

A cikkhez nincsenek még hozzászólások.

Szólj hozzá valamit Te is!