Az ősembereknek valószínűleg fennakadna a szemük, ha látnák a 17-19 centiméteres sarkú cipőket, amelyeket manapság viselnek a merészebb nők. A régi időkben a cipő még a társadalmi helyzetet jelképezte, manapság vagy egy csoporthoz való tartozást, vagy a viselő személy egyéniséget tükrözi.

Napjainkban szinte végtelennek tűnik a cipőfelhozatal. Észérvek helyett általában (elsősorban nyáron) az aktuális trend diktál. Sokszor nem gondolunk bele, hogy áldozva a divat oltárán, mennyi kárt okozunk a lábunknak. Igaz, hogy a következmények később jelentkeznek, de akkor már hiába sopánkodunk.

A szakértők szerint legtöbb probléma és fájdalom, mely testünk legfontosabb részeit érinti, azzal magyarázható, hogy nem megfelelő cipőt hordunk.

Az ideális lábbeli kényelmes, puha járást biztosít, megóvja viselőjét a hát- és derékfájástól. Miért választunk mégis divatos, de sokszor nagyon kényelmetlen lábbeliket?

A 2-4 centis sarkú cipő alkalmas csak arra, hogy a nap nagy részében viseljük. Az ennél magasabb lábbelik csak különleges alkalmakra ajánlatosak. A teljesen lapos cipőben is fárasztó a járás. A lábbeli ne legyen se túl hosszú, se túl rövid. Lábunk akkor tud kényelmesen mozogni a cipőben, ha az a nagylábujjunknál 7 milliméterrel hosszabb. A jó cipőnek vagy szandálnak hátul kérge van, ami jól fogja a sarokcsontot. Emellett fontos, hogy a lábbeli kívül-belül bőr legyen, de legalábbis természetes anyag.

A sztárok körében meghatározó szerepet tölt be a cipő kiválasztásánál az extravagancia. Vegyük például Lady Gaga esetét, aki egyedi tervezésű holdjáró cipőkben jelenik meg hétköznap és fellépéseken egyaránt. Nem számít, hogy majdnem kitöri benne a lábát, az a lényeg, hogy minél feltűnőbb legyen. Igaz, hogy testi épségének veszélyeztetése árán, de a kívánt hatást (a megbotránkoztatást?) el is éri. Egyesek szerint, amit Lady Gaga magára vesz, abból divat lesz. Vajon ezt a divatot megéri követni?

Tekintsük meg, hogy melyek azok a cipőtípusok, amik kényelmesnek tűnnek, de valójában ártanak a lábunknak!

Vietnami vagy tangapapucs

A pántokból álló, falatnyi tangabugyik után kapta a nevét az a papucsfajta, amelynél csak a nagy és a második lábujj közé szoruló pánt próbál némi tartást adni a lábbelinek, kevés sikerrel. A tangapapucs nem stabil viselet, általában csak a lábujjak kitartó kapaszkodása árán marad a viselője lábán. Ráadásul kellemetlen gyulladást okozhat a lábujjak között, nem is beszélve a pántok okozta fájdalmas dörzsölésről (annak anyagától függően).

Gladiátorcipő és saru

Az ókort idéző klasszikus saru mellett divatba jött a vádli közepéig felfűzött gladiátorcipő, amikor a lapos talp sok-sok pánttal, csattal, hevederrel vagy egyszerű masnival rögzíthető. Mellette szól, hogy szellős viselet, ám a legtöbb saru talpa túlságosan vékony, kemény, rugalmatlan.

Klumpa

Régebben a fél világ ebben csoszogott. A fatalp gésajárásra kárhoztatja tulajdonosát, hiszen a sarkat nem fogja semmi.

Balerinacipő

Létezik a klasszikus, gumírozott változata, ami a lábon, annak formáját felvéve simul ki, illetve van fix körvonalakkal rendelkező. Kapható lakkozott műanyag, ami bár jónak nézhet ki elsőre, harminc fokban bizony ráolvad a lábra, és egyáltalán nem szellőzik.

Magas sarkú

Ez az örök divat, nyújtja, hosszítja, karcsúsítja a bokát, a combot, megemeli a vádlit. A mostanság divatos, nagyon hegyes orrú cipők nagyon összepasszírozzák a lábujjakat, ezáltal elnyomják az idegvégződéseket. A túlzottan magas sarkak szinte lábujjhegyen járásra kényszerítik a gazdájukat, tartós viselésük komoly fájdalmakat okozhat. Az ideális 4 cm-es sarokmagasságot a cipőtervezők alig ismerik.

Sokan teszik fel a kérdést: a magas vagy a lapos sarkú cipő a nyerő. A magas sarkú darabok fölényesen győznek lapos társaikkal szemben. A férfiak is a magas sarkú cipőben sétáló nőket nézik meg inkább, ami nem csoda, hiszen a saroknak köszönhetően ez a modell kiemeli és formássá teszi a combot és a feneket. Hódítással sose próbálkozzunk tornacipőben, a balettcipőt pedig jobb elfelejteni, hiszen a másik nem képviselői mindig a nőies nőket nézik meg.

Tavaly nyáron is gyakori jelenség volt az utcán a hegyes orrú cipő, sőt, még a téli csizmatrendekbe is belopta magát ez a forma. 2011 tavaszán ismét komoly szerepet játszanak majd „boszorkánycipőnek” elnevezett darabok a trendek alakulásában. Az ilyen cipőkben nagyon trendik vagyunk, habár a lábujjainknak valószínűleg maradandó károsodást okozunk.

A negatívumok mellett akad a magas sarkúak esetében egy pozitív dolog is. Lassan az örök klasszikus közé számíthatjuk az apró, jelzésértékű sarkakat. Bár a magasságot nem befolyásolják számottevően, egy épp csak jelenlévő sarok elegáns, feminin formát ad a cipőnek.

Telitalpú

Kissé a ló patájára emlékeztet, sokan hordják mindenféle nyitott, zárt, kötős, csatos változatát. Veszélyes lehet: szétcsúsznak a talprétegek, lazább rögzítésnél kibicsaklik a boka.

Ki milyen kritériumok alapján választ cipőt? Sokszor az anyagi tényezők befolyásolják lábbeli választásunkat, s háttérbe szorítják az egészségügyi megfontolásokat.

Mindenki tudja, hogy a bőrből készült lábravalókat érdemes választani. Nem mindegy azonban, hogy mit enged meg a pénztárcánk. Az ár mellett a minőségre is érdemes odafigyelni. Hiába választunk olcsó terméket, ha az hamar tönkremegy és újat kell helyette venni. Erre mondják azt, hogy: „Olcsó húsnak híg a leve.”

Egy dolgot mindenképpen érdemes cipőválasztáskor figyelembe venni. Hiába trendi az általunk viselt lábravaló, ha nem tudunk benne megfelelően közlekedni. Szerintem egy divatos cipőben való idétlen mozgásnál nincs illúziórombolóbb. Szóval érdemes átgondolni, hogy milyen cipellőt húzunk a lábunkra.

Taga Márta
(pályázati munka)