Az önértékelés örök probléma a 21. század emberének, főként a nőknek az életében. Örökös harc folyik a kilókkal, ami alatt általában a fogyókúrát értjük. Vannak azonban olyanok, akik hízni szeretnének, de nem sikerül nekik.

Az anorexia és bulimia kifejezést nemtől, kortól függetlenül szinte mindenki ismeri. A túlsúly világszerte, így Magyarországon is népbetegségnek számít. A soványság kérdésével ritkább esetben foglalkoznak, és akkor is az anorexiával kapcsolják össze. A túlzott vékonyság általában nem betegség, hanem egy állapot. Bár van, aki betegség miatt nem tud hízni, míg más ember alkatilag nagyon karcsú. Ugyan a soványság nem egyenlő a rendkívül filigrán alkattal, de nehéz eldönteni, hogy a kettő között hol húzható meg a határvonal.

Aki nagyon törékeny testalkatú, hasonló problémákkal küszködik, mint aki molett. Nehezen kap magára ruhát, mert ami méretben jó, az nem biztos, hogy előnyösen hat. A szín- és mintaválasztásról már jobb, ha nem is beszélünk. Ugyancsak fontos megemlítenünk a vékonysággal járó lelki tényezőket. Társadalmunk tele van előítéletekkel, ami a külső megjelenéssel kapcsolatban szintén jellemző. Nem annyira felemelő dolog, ha úton-útfélen felhívják az érintett személy figyelmét nádszálvékony alakjára. Gyakori megnyilvánulásnak számítanak: Jaj, de vékony vagy?(!); Egyél többet, rád férne a hízás; Olyan vékony vagy, elfúj a szél; stb.

Amikor körülbelül huszadjára hallja ezt az ember lánya, akkor már bosszantó. Tény, hogy vannak, akik szeretnek nagyon karcsúak lenni, de akadnak olyanok is, akik változtatni szeretnének testalkatukon.

Ezerszer is elmagyarázhatja az ilyen ember, hogy ha degeszre eszi magát, akkor sem lesz kövérebb. Természetesen felállnak a vékony lányok is a mérlegre, de ők titokban abban reménykednek, hogy az előző méréshez képest többet mutat a kijelző. Olyan ez, mintha szélmalomharcot vívnának a kilók felszedéséért.

Nagyon sokan a rendszeres sportot javasolják a testsúly növelésére. Megfontolandó tanács, hiszen az állandó testmozgás alkalmas az étvágy javítására, s ezáltal gyarapíthatjuk súlyunkat. A testedzés a hízni vágyástól függetlenül az általános erőnlétet szintén pozitívan befolyásolja.

Mivel én is a nagyon karcsúak táborát erősítem, ezért át tudom érezni sorstársaim problémáját. Tinédzserkoromban bántott, ha megjegyzést tettek az alakomra (mégha nem is bántó szándékkal tették). Mostanában úgy reagálom le az ilyen hozzászólásokat, hogy elengedem a fülem mellett. Megmosolyogtató dolog, hogy többször megjegyezték fogyni vágyó ismerőseim, hogy szívesen átadnak pár kilót. Ami persze megvalósíthatatlan elképzelés.

A soványság további negatívumaként említhetném még azt az általános téveszmét, ami az ilyen testalkatú emberek teherbírását övezi. Nagyon sokan azt hiszik, hogy aki karcsú az kevésbé bírja a fizikai terhelést. Ezzel szemben, aki rendkívül kecses, annak is el kell végeznie mindennapi feladatait, senki sem csinálja meg helyette. A filigrán testalkatú emberek sincsenek porcelánból. A 40 kg-os lány is bír dolgozni, természetesen ha akar.

Az önértékelési zavar olyan mértékben megkeserítheti az ember életét, hogy elmegy az életkedve, mert elégedetlen önmagával vagy mások képtelenek elfogadni. Akiknek igazán fontos a másik ember, legyen karcsú vagy kövér, úgy fogadják el, ahogy van. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy nem másoknak kell megfelelnünk! Érezzük jól magunkat a bőrünkben! Sokan mondanák erre, hogy minden az agyban dől el. Úgy gondolom, hogy az ideális testsúlynak az tekinthető, amivel együtt tudunk élni úgy, hogy közben nem esszük degeszre, vagy koplaltatjuk betegre magunkat.

Be kell azonban látnunk, hogy a nagyon karcsú testalkatnak is van haszna. Étkezés terén a vékonyság előnye, hogy bármit, bármilyen mennyiségben lelkiismeret-furdalás nélkül meg lehet enni. A cukrászdában a süteményespult előtt állva nem kell számolgatni, hogy egy-egy édesség hány kalóriát tartalmaz. Habár az élet nem habostorta, de mi harapjunk bele bátran!

Taga Márta
(pályázati munka)